Egész este nem aludtam semmit. Csak azon járt az eszem, hogy miért csinálja minden fiú ezt velem. Már majdnem elaludtam, amikor megszólalt a telefonom. ÚRISTEN!!! Ma suli van! Teljesen kiment a fejemből, és matek doga lesz amire nem készültem! Óra előtt át kell néznem! Ez alatt a telefonom még mindig üvöltött amire persze felkelt az egész ház. Hamar elkészültem és megkértem apát, hogy dobjon el a suliba, mert ilyen kómásan nem találok el a buszig sem. Apával amúgy nem nagy a kötődésem mert állandóan csak a munkára gondol és azzal foglalkozik. Csak akkor törődik velem ha fiú van a dologban és akkor képes halálra szekálni, de pont ezt szeretem benne. Reggelente eldob a suliba, néha haza is hoz, ilyenkor az élet nagy kérdésein gondolkodunk. Persze neki nem mondok el mindent úgy mint anyának, apa úgy is rájön magától.
A lányok már vártak a suli előtt és egyből észrevették, hogy fáradt vagyok.

- Aludtál az este? - kérdezte Panni rémülten

- Őszintén? Nem! - hunyorogtam rájuk mert alig láttam

- Miért? Hanna ugye nem valami buliba voltál? - méregetett Kinga idegesen

- Nem dehogy, csak nem tudtam aludni.

- Miért? - néztek rám és a kezükbe nyomtam a telefonom

Elolvasták és azt mondták, hogy jól tettem. A suliba beérve mindenki minket nézett. Ennyire látszik, hogy nem aludtam? Próbáltam nem törődni vele, hogy mindenki minket néz, de nehezen ment. Az iskola "menő" lányai összesúgtak és büszkén néztek minket vagy is azt hiszem engem. Behúztam a lányokat a mosdóba.

- Miért néz engem mindenki? - kérdeztem a lányokat, de nem válaszoltak hirtelen Szandi lépett ki az egyik fülkéből.

- Szia! - köszöntem annyira mosolyogva amennyire csak tudtam

- Sziasztok! - mosolygott kedvesen - Nem hiszitek el, hogy miért néz téged az egész suli! -kiabálta izgatottan.

- Mond már, miért? - sürgette Panni nagy szemeivel bámulva a lányt

- Mert Hanna megpofozta Danit.

- És ezt honnan tudják? - kérdezte Kinga hitetlenkedve

- Onnan, hogy valami lány levideózta és felrakta Facebookra.

- Mi??? - akadtam ki totálisan - Fent vagyok a Facebookon ahogy megpofozom Danit? - néztem Szandira és a hírtől kipattant a szemem

- Igen, kis csaj tele veled az oldal. Mindenki osztogatja és like-olja a videód. - mondta Kinga a telóját nyomkodva, mind a hárman köré gyűltünk és megnéztük a videót

- Sztár vagy Hanna! - nézett rám Panni óriási szemeivel

- Mik a kommentek? - néztem Kinga telóját

- Mindenki téged istenít és Danit szidják.

- De honnan ismerik? - néztem a kommenteket

- Mondtuk, hogy szoknya vadász. Egy héten többet cserél barátnőt mint alsót. Őt mindenki ismeri és most sikerült bealáznod a neten.

- Az biztos! - nevetett Szandi

- Akkor most szeretik Hannát? - kérdezte Panni akinek szerintem nem állt össze a dolog

- Eddig ki nem kedvelte? - nézett rá Kinga furán

- Az osztály többi tagja, és az egész suli. - mondtam halkan, de hallották

- Jaj, Hanna azért mert nem szólnak hozzád nem azt jelenti, hogy nem kedvelnek. - mosolygott rám Kinga

Beszélgettünk még sok dologról. Aztán a csengő félbe szakított minket és rohantunk órára. A tanár leszidott, hogy késünk és megjegyezte, hogy Szandi az első nap késik ami ennél a tanárnál nem jelent jót.

Szünetben odamentünk a szekrényeinkhez Panninak, Kingának és nekem egymás mellett van a szekrényünk, Szandi kettővel jobbra kapott egy szekrényt. Mikor kinyitottam a szekrényem egy halom cetli hullott a lábamra és feltűnt egy boríték amin egy rózsa volt. A lányok észrevették a kupacot és segítettek begyűrni a táskámba. A teremben kiszórtuk az asztalomra és felolvastuk egyenként őket. Ilyenek álltak benne: "Gartu Hanna ügyi vagy! XBella" ez az egyik osztálytársam üzenete. Észrevette, hogy őt nézem. Azt mondta, hogy a "pofonhoz" én meg csak villantottam egy mosolyt. Volt még ilyen is: "Ügyes vagy, hogy azt a mocskot lemostad a színről! #Szabi" ő az évfolyamtársam azt hiszem. Olvasgattuk a papírokat mindegyik hasonló volt, de amikor a borítékhoz nyúltam Panni és Szandi izgatottan néztek rám Kinga csak szugerálta a borítékot. Remegett a kezem nem mertem kinyitni.

Én erre nem állok készen most bántott meg két fiú is nem akarok egy harmadik sebet. Eltettem a táskámba. A lányok ezt egy fancsali grimasszal díjazták de mikor becsuktam a táskám észrevettem, hogy Kornél kiviharzik a teremből. Nem értettem mi baja. Mindenki értetlenül meredt a becsapott ajtóra, aztán mintha semmi sem történt volna csinálták tovább amit eddig. Elhatároztam, hogy amikor bejön megkérdezem mi történt, de nem jött be órára sem! Nagy baj lehet. Végül nem beszéltem vele. Órák után felhívtam apát, hogy vigyen haza, öt percen belül otthon is voltam. Ahogy beértem a szobámba ledőltem az ágyamra és elaludtam úgy ahogy voltam.